Manna Tábor 2019

RÖVID SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKT ELŐREHALADÁSÁRÓL

2019-ben összesen 21 turnusban fogad a Manna Alapítvány táborozókat a Zsályaliget Élménytábor fejlesztő heteire, az alábbi beosztás szerint, turnusonként 54 táborlakóval.

A tavaszi és őszi szorgalmi időszakban érkező iskolák pedagógiai programjában szerepel az erdei iskoláztatás lehetősége, ill. ökoiskolai címmel rendelkeznek – így a fenntartójuk is hozzájárul a fejlesztő héten való részvételükhöz.

Előzmények voltak:

A pályázati felhívásban szereplő esélyteremtő elvárásoknak megfelelően – az előző év tapasztalatai alapján – a heti programot átgondoltuk, véglegesítettük, a munkatársak és az önkéntesek felkészítéseit megtartottuk, melyben a feladatköröket, felelősségi köröket tisztáztuk, minden érintett számára egyértelművé tettük.

A Zsályaliget élménytáborok 2019. évi tervezett programja

Hétfő: 10 órakor indulás az iskola elől a táborba. Megérkezés után – szobák elfoglalása – ebéd – a tábor közös megnyitása – szabályok ismertetése – ismerkedős és csoportalakító játékok – pecsétgyűjtő, színkereső játék. Napzárta – napi értékelések, reflexiók, visszajelzések.

Kedd: autóbuszos kirándulás Mohácsra – Lovarda, Busóudvar, Duna part, Patakmalom. Napzárta.

Szerda: kerékpáros tájékozódó túra, erdei kincskereső gyalogtúra, honfoglaló számháborúzás – és egyéb más alternatív, kompetenciafejlesztő játéklehetőség a Zsályaligetben. Napzárta.

Csütörtök: autóbuszos kirándulás a pécsi Állatkertbe, zoopedagógiai foglalkozások, délután kreatív kézműves foglalkozások a Zsályaligetben. Napzárta.

Péntek: autóbuszos kirándulás Siklósra, a siklósi vár interaktív megismerése, ebéd a Hotel Agorában, majd strandolás a Thermal Spa Siklós Fürdőben. Este táborzáró – értékelésekkel, tábortűz, szalonna/virsli sütés.  Napzárta.

Szombat: Reggeli és rendrakás után indulás haza 9.30 órakor, érkezés az iskola elé.

Minden intézménnyel, szervezettel, és azok fenntartójával 2019. tavaszán együttműködési megállapodást kötöttünk, a hatályos szabályozóknak – így a GDPR rendeletnek – megfelelően. A szerződést előzetes normakontrollra megküldtük a hatóságnak.

A szakmai vezető minden intézménybe/szervezethez előzetes tájékoztató, felkészítő, egyeztető megbeszélésre elment, vagy fogadta őket a zsályaligeti kihelyezett értekezletükön.

Minden leendő táborozó családjának eljuttattuk a kitöltendő dokumentumokat:

• Információs és jelentkezési lap
• Résztvevői adatlap, mely tartalmazza a gyermek iskolájának nevét, címét, elvégzett évfolyamot is.
• Szülői egészségügyi nyilatkozat – az ételérzékenység jelzésével
• Szülői hozzájáruló nyilatkozat
• Mit hozzon a gyermek – javasolt lista
• 2019. évi fejlesztő hét tervezett programja
• 2019. évi fejlesztő hét menüsora
• ESZA be- és kilépő nyilatkozat

A fejlesztő heteket továbbra is nagy sikerrel, jó visszajelzésekkel bonyolítottuk, bonyolítjuk le.

A holnapi napon fejeződik be a 18. turnusunk, a szabályozók alapján további 4 őszi turnust fogunk tartani, újabb 216 gyermek bevonásával.

Eddigi mutatóink:

Táborban résztvevő gyerekek száma a célcsoportból: 934 fő

Ezek közül

• szociálisan rászoruló (2H-s, 3H-s, RGYT-s) gyermek: 296 fő ( 31,7%)
• személyes rászorultságú (SNI-s, egyéb fogyatékos) gyermek: 123 fő (13,1%)

Önkéntesek száma: 132 fő (41 férfi, 91 nő (turnusonként 7,66fő)

ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMOK_2019.

A következő esélyteremtő programokat valósítottuk meg a fejlesztő heteken:

• a társadalmi befogadás erősítése, a társadalmi aktivitás és társadalmi kohézió növelése:

Minden turnusban különböző szocializációs hátterű gyermekeket fogadtunk és fejlesztettük őket differenciáltan. A különböző fokozatú testi- illetve szellemi sérült gyerekek együtt vettek részt a programokon az ép társaikkal együtt, éppúgy, mint az átlagos vagy átlag alatti szociokulturális környezetből érkező gyermekek. A mélyszegénység és a normál családi környezeti háttér egyszerre volt jelen a táborainkban. A gyerekek erről vagy nem tudtak, vagy nem érintette meg őket, az együttnevelés hathatósnak bizonyult.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: az emberi értékek védelme, biztonságos életvitel, aktív felelősségtudat, előítéletek csökkentése, tolerancia, mások elfogadása.

• a gyermekek egészségtudatos magatartásának és fizikai aktivitásának fejlesztése, amennyiben a célcsoport kora lehetővé teszi, az elsősegélynyújtás elsajátítása,

A napi 5x étkezés az egészségtudatosság jegyében zajlott, a táborzáró értékeléskor is ezt a szempontot helyeztük előnybe. A tábor programjának dinamikája is az egészségmegőrzésről szólt. A szelektív szemétgyűjtés ezt szolgálta.

A fizikai aktivitás az élménypedagógiai eszközrendszer alapja, minden programunk ebből indult ki: kerékpártúrázás, különböző gyalogos programok: kincskereső, pecsétgyűjtő, színkereső, vagy erdőkerülő gyalogtúrák, lovaglás, íjászat, stb.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: környezettudatos magatartás, belső harmóniára való képesség, a fejlődés igénye, állóképesség,

• a szociális kompetenciák fejlesztése a csoportban zajló tapasztalati tanulással,

A társas viselkedés és a társas alkalmazkodás fejlesztése minden táborunk egyik legfontosabb célkitűzése. A szociális kompetencia pszichikus elemeit (mind a szociális, mind a kognitív és az emocionális elemét) folyamatosan fejlesztettük a gyerekeknél. az egész tábori együttlétnek volt az alapja ennek a kompetenciának a fejlesztése. A szociális kompetencia működését az egyéni szociális értékrend és a szociális képességrendszer szabályozza. Az egyén személyiségéből fakadó tényezők közül a pozitív önértékelés, a pozitív attitűd és mások elfogadása hat pozitívan a szociális kompetenciák fejlődésére. Ezt a táborban a meleg, elfogadó, nyitott légkörrel, a világosan megfogalmazott célok és szabályok rendszerével, a gyermekközpontú programokkal, a kooperatív tanulásszervezési helyzetek alkalmazásával, a sokféle tanulási forrás biztosításával, az egyértelmű tanári elvárások megfogalmazásával, a gyerekek pozitív elfogadásával, személyközi kapcsolatok sokaságával fejlesztettük többek között.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: együttműködés fejlesztése, baráti magatartás kialakítása, hitelesség, empátia, kooperativitás, autonómia és elfogadás.

• a mentális egészség és érzelmi intelligencia fejlesztése,

a szociális kompetenciafejlesztésen kívül ez volt az összes tevékenységünkre kiható célkitűzésünk. Az érzelmek megélését, felismerését, kezelését minden táborlakónkban folyamatosan tudatosítottuk. A „Titkos barát” egész héten átívelő játékunk is ezt a célt szolgálta.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: önállóság, önbizalom, pozitív énkép, önértékelés, alkotókedv, kreativitás.

• a pedagógusok, önkéntesek és a program megvalósításában résztvevők módszertani felkészítése,

Az előírásoknak megfelelően, a felhívásban megfogalmazott célokkal összhangban előzetesen is megtörtént. A tábor alatt napi egyeztetéseket tartunk, szerdánként 9 órától pedig az összes felnőtt segítő részvételével értékeltük az addigi programokat és beszéltük meg a hét második felének tevékenységeit.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: aktív felelősségtudat, részvétel a valós folyamatokban, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség, konfliktuskezelő képesség.

• a célcsoport felkészítése az erőszak megelőzésére, agressziókezelésre, konfliktuskezelésre,

Folyamatosan, minden programunk kommunikációs részeként valósítottuk meg. maximálisan törekedtünk arra, hogy leállítsuk a gyerekek egymást maró beszólásait, melyek észrevétlen csaphattak volna át megalázó gúnyba, fájó ítélkezésbe, amik megfélemlítéshez, vagy teljes kiközösítéshez vezethetnek. Tudjuk, hogy egyre fiatalabb gyerekek esnek áldozatul a testi-lelki bántalmazásoknak. Sajnos a táborozó gyerekek nagy részének testi, lelki, anyagi kárára elkövetett agressziója gyakori volt. Erre készültünk, igyekeztünk minden helyzetet a lelkiismeretünknek és az előzetes felkészítésünknek megfelelően jól megoldani. A kísérő tanároktól ezzel kapcsolatban is több jó visszajelzést kaptunk: „A tábor vezetősége hatékonyan egyengette a gyerekek közötti viszonyt még akkor is, amikor elmérgesedni látszott a gyerekek közti kapcsolat.”

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: szorongás felismerése és kezelése, konfliktuskezelő képesség, döntési képesség, kritikai gondolkodás.

• a projekt keretén belül az eltérő helyről, környezetből érkezett gyermekek számára közös élményt nyújtó, egymás megismerését segítő találkozók, programok szervezése,

Az esélyteremtés pedagógiájának egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája a tanulók eltérő képességeihez történő alkalmazkodás, a differenciált tanítás és tanulás megszervezése, legyen szó hagyományos vagy akár non-formális keretek közötti oktatásról. Ez akkor is igaz volt, ha egy iskolából érkeztek a gyerekek, és akkor főként, amikor 2 vagy 3 helyről jöttek. A környezetük eltérő volt minden esetben, ezt a szociális helyzetüket alátámasztó dokumentumokkal tudjuk tagolni a legszemléletesebben.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: nyitottság, kíváncsiság, rugalmasság, empátia, tolerancia, partneri viszonyokon alapuló kooperáció.

• a közösségi együttműködést segítő és a szociális hátrányok csökkentését szolgáló tanulói közösségépítés:

A véletlenszerű csoportalkotások, a Manna postaláda, mint tábori kommunikációs csatorna, a különböző csapatépítő játékok, az erdőben, ill. Pécs városában megrendezett kincskereső túrák, a bicikli túra vagy a busó udvar és a siklósi vár interaktív megismerése…

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: szabálykövetés, együttműködés fejlesztése, csoportszerepek, harmonikus viszonyrendszer kiépítése, átmenetek, a másság elfogadása, vitakészség fejlesztése, konfliktuskezelés, tudatosság a kapcsolatokban.

• a környezettudatos magatartás kialakítása:

szelektív hulladékgyűjtés, szobák tisztasági versenye, illetve a tábor egészének működése, az energiatakarékos izzók használatától kezdve, a kerékpáros közlekedésen át, a szelektív hulladékgyűjtésig vagy éppen az a lehetőség, hogy a vegetáriánus, illetve helyi élelmiszereket előnyben részesítő étkezést nyújtottuk, és ezt tudatosítottuk Alapítványunk egyik legfontosabb célkitűzése ez, a tábor egésze mind az ezzel kapcsolatos érzékenyítést és a tudatos, egyéni szintű felelősségvállalást szolgálta.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: egészséges életmód, szenzitivitás, teljesítménykésztetés, harmóniára való törekvés képessége, egészségvédő képesség, örömre való képesség, önreflexióra való képesség,

• a közösségi képességeket, az önelfogadást, a társakkal való hatékony kommunikációt, a bizalomépítést célzó programok megvalósítása,

Az összes tábori tevékenység felfűzhető az önértékelés, önbecsülés növelését célzó programokra: legyen szó a bemutatkozás fontosságáról, a kapcsolatteremtés jegyében vagy a kapcsolatok megtartásának, ápolásának képességéről, vagy az egyéni képességstrukturák határait feszegető programokról. lovaglás, íjászat, gyalogtúra, kerékpározás, városi tájékozódás, pincéres kiszolgálás egy étteremben stb.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: pozitív magatartási, viselkedési készség, együttműködés, kooperáció, kommunikációs team munka, egymásra utaltság, érvelés, véleménynyilvánítási készség, interperszonalitás.

• a gyermekek kezdeményezőkészségének, kreativitásának, vállalkozó kedvének ösztönzése,

A tábor vezetősége mindig mindent megtett azért, hogy a gyerekek vállalkozzanak a különböző, felkínált lehetőségekre, éljenek azzal a lehetőséggel, hogy kérdezhetnek, hogy kérhetnek, és persze azzal is, hogy a vállalt feladataikat felelősségteljesen végrehajtsák.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről: probléma felismerési és – megoldási készség, kreativitás, önállóság, önismeret, önbecsülés, monotónia tűrő képesség, manuális tevékenységek fejlesztése kezdeményezőképesség.

• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a fogyatékossággal élő tanulók szakmai fejlesztése, motiváltságának növelése, világlátásuk szélesítését célzó szabadidős programokkal:

A szakmai megvalósítók mindegyikének értékrendje és attitűdje demokratikus, a másággal szemben maximálisan toleráns. Olyan közvetett tanítási és motivációs stílusokat alkalmaznak, amelyek hatékonyak a különféle társadalmi osztályokból vagy etnikai csoportokból származó tanulóknál.

Kiemelt fejlesztések a szociális, életviteli és környezeti kompetenciaterületről:

• kommunikatív képességek: érzelmi és verbális szociális kommunikáció;
• együttélési képességek: empátia, kapcsolatkezelési és fenntartási képesség, türelem, empátia, tolerancia,
• együttműködési képességek: felelősségvállalás, sportszerűség, segítségnyújtás, szabálykövetés, szabályalkotás,
• érdekérvényesítő képességek.: siker- és kudarctűrés képessége, alá-fölérendeltség elfogadása, bizonytalanságtűrés
• A család szerepének jelentősége: tisztasági verseny, szobaszemle, ebédlő rendje, étkezések rendje, szabálykövetések, együttműködések, empátia, egymásra figyelés, tolerancia.
• a helyi értékek, a magyarság értékeinek megőrzésére – ismeretszerzés és tapasztalati élmény biztosítása a három külsős kiránduláson: Mohács – az UNESCO  Emberiség Szellemi Kulturális Örökség reprezentatív listáján szereplő busójárás, Pécs, mint az UNESCO világörökségének része, Siklós történelmi vára,
• alkohol- és drog prevenció – játékos foglalkozás keretében dolgoztuk fel az egészségmegőrzés szerepének fontosságát, benne kiemelt figyelmet szántunk az alkohol- és drogfüggő viselkedésnek. A szakmai megvalósítók személyes példája is ezt a mintát közvetítette.

Pogány, 2019. szeptember 20.